Külföldről támadják a Mandinert, amióta feltártuk, hogy halálra vertek egy kényszersorozott magyar állampolgárt az ukrán toborzók

Az informatikai támadás elhárításán kollégáink folyamatosan dolgoznak.

„Nem kell megvárni az utolsó pillanatot, amikor már teljesen nyilvánvalóvá válik, hogy elkerülhetetlen lesz a katonaság bevetése a határokon” – fogalmazott Borut Pahor.
Borut Pahor szlovén államfő támogatja Janez Jansa kormányfő azon törekvését, hogy a hadsereg bevethető legyen a határok védelmében ugyanolyan jogkörökkel, mint a rendőrség – írta a helyi sajtó. A szlovén elnök Ales Hojs belügyminiszterrel és Matej Tonin védelmi miniszterrel szerdán ellátogatott a Kolpa folyó menti, délkelet-szlovéniai Breg pri Sinjem Vrhu településre kirendelt rendőri-katonai állomásra. A szlovén-horvát határt 800 rendőr és 150 katona védi az illegális migrációval szemben, ugyanakkor a hadsereg csak logisztikai feladatokat láthat el, nem tartóztathatja fel a migránsokat.
Pahor a helyszínen úgy nyilatkozott: a koronavírus-járvány és annak gazdasági következményei miatt egyre több illegális bevándorló próbál majd Szlovénián keresztül Nyugat-Európába jutni. „Nem kell megvárni az utolsó pillanatot, amikor már teljesen nyilvánvalóvá válik, hogy elkerülhetetlen lesz a katonaság bevetése a határokon” – fogalmazott.
A Jansa vezette új jobboldali kormánykoalíció nemrég döntött arról, hogy életbe lépteti a védelmi törvény 37. cikkét, amelynek értelmében a hadsereg segítséget nyújthat a rendőrségnek az ország határainak őrzésében, ideiglenesen korlátozhatja az emberek szabad mozgását, illetve közreműködhet zavargó csoportok és tömegek megfékezésében. Azaz a katonaságot ugyanolyan jogokkal ruházza fel, mint a rendőrséget. A kabinet a döntését azzal magyarázta, hogy a rendőrök egy részét így átirányíthatnák az ország belsejébe, hogy a koronavírus-járvány megfékezés érdekében hozott korlátozások betartását ellenőrizzék. A törvénycikk aktiválásához kétharmados többségre van szükség a parlamentben, azt azonban, hogy napirendre kerülhessen, legutóbb nem támogatta a parlament illetékes bizottsága. A törvényt még 2015 októberében, a migrációs válság csúcspontján fogadták el. A javaslat határozott időre szólt, legfeljebb három hónapra, a hosszabbítás lehetőségével.
A belügyminiszter újságíróknak azt mondta: amennyiben mégis sikerül napirendre tűzni a törvénycikket, és a parlament megfelelő arányban támogatja azt, 150 főről 500-ra növelnék a katonaság létszámát a határokon, amivel egyetért a rendőrség és a határmentén élő állampolgárok is, akik félnek a migránsoktól. A törvénycikk aktiválásnak legnagyobb ellenzői a baloldali ellenzéki pártok. Azzal érveltek ellene, hogy ha a katonák rendőri felhatalmazást kapnak, a szlovén állampolgárokkal szemben is felléphetnek. A kormány az ettől való félelmet abszurdnak nevezte.
(MTI)